Miért legyél könyvtárostanár?

Hátha másnak is nehéz a hétfő ?

Na ezért érdemes élni! Most kaptam az előző iskolámból egy régi-régi Könyvtárlakótól.
“Amúgy a könyvtárlakói életet nem csak a könyvek határozták meg, hanem TE. TE abban, hogy hozzád tudtunk menekülni, ha az iskolatársak csufoltak vagy bántottak, vagy ha nem szerettünk volna udvarra menni akkor hozzád mentünk. A te erőd hozott össze minket a további könyvtárlakókkal, MI voltunk akik segítettek neked a díszítésben vagy a könyveket rendezni, pakolni és nem utolsó sorban a virágokat ápolni, az is fontos könyvtári szerep volt. Vagy hogy én más gimibe jártam, de hozzád mentem segítségért mert nem volt egy könyvem és nem tudtam, hogy azt az adott könyvet, hogy kell használni. A versenyek már más témák voltak, ott igazán értékeltük a könyv adta információt, és ha TE nem lennél A könyvtáros néni akkor MI könyvtárlakók és kiskönyvtárosok, nem itt és ott tartanánk, ahol tartunk. Szerintem mindenki nevében beszélhetek hogy meghatározó személy vagy és voltál mindenki számára. És remélem az ottani könyvtárlakók is lesznek ilyenek veled mint mi. ?”

VAKmerő kihívás

Egy nagyszerű kezdeményezésről szereztem tudomást Bihari Rékától.

“Szeretném figyelmetekbe ajánlani idei jó ügyünket: VAKmerő kihívás: hangoskönyv a Te hangoddal! Látássérültek online hangoskönyvtárát szeretnénk fejleszteni kortárs irodalommal, önkéntesek toborzásával. 2005. után megjelent könyvekben nem igazán bővelkedik az országos online hangoskönyvtár (mely csak a látássérültek számára elérhető). Érdekesség, hogy 2018. decemberében készült el az az applikáció, mely lehetővé teszi a látássérülteknek az online elérést a könyvtárhoz. Tavaly decemberig csak CD-én lehetett kikölcsönözni az irodalmakat, mely postán jutott el a kölcsönző személyhez, majd postán vissza a könyvtárba. Idén februárban Bosnyák Viktóriával egy vakok és gyengénlátók gyermekotthonában tett látogatásunk után fogalmazódott meg bennem, hogy miért ne tehetnénk elérhetőbbé a kortárs irodalmat a látássérültek számára is.

Aktuális jó ügyünkre hagyományosan a Telekom Vivicittá Városvédő Futáson hívjuk fel a figyelmet. Idén is futunk április 13-án szombaton. Csapatunk már 145 fős, összesen 2400 m-t futunk a 11:30-kor induló iskolai futamon.

Idén a csapattal futnak Finy Petra és Kalapos Éva Veronika Athenaeumos szerzők és Kovács Judit vak lány a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársa.

A Nagyszínpad mellett “Kulturális összeesküvés” névvel egész nap (április 13.) standot működtetünk a Margitszigeten, érdekes és értékes programokkal, ahol a látók érzékenyítése, az olvasás és irodalom lesznek a fő témák.

Ízelítő:
– kitelepül hozzánk a Láthatatlan Kiállítás szabadtéri installációja: Botorkáló,
– ki lehet próbálni vakok számára készült eszközöket, játékokat,
– egy vegyészmérnök és egy csillagász kísérleteket végez és szemkötővel végig lehet a kísérlet folyamatait próbálni, tapogatni,
– szörpkóstolást szervezünk szemkötővel,
– a babzsákos felolvasózugban – közéleti szereplők olvasnak fel a gyerekeknek,
– irodalmi játékokkal ajándékokat is lehet nyerni, továbbá
– a felolvasásokkal foglakozó szakmai szervezet, Bodor Tibor Kulturális Egyesület vak kollégái is kint lesznek a standon, így személyesen fel lehet tenni a felolvasás rögzítésével kapcsolatos technikai kérdéseket.”

Ezen az oldalon lehetőséged van szavazni, választani a civil kezdeményezések közül. Nem lesz könnyű. Én a VAKmerő kihíváshoz kapcsolódva a Bodor Tibor Kulturális Egyesületet választottam. Válassz te is!

Civil Díj 2019

A leggazdagabb árva

Bauer Barbara A leggazdagabb árva című könyvét olvastam nemrég. A regény a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg, én pedig a kollégám ajánlására vettem a kezembe. 

Tuska János József gyűjteményéből (www.wenckheim.hu)

Főhőse Wenckheim Krisztina az árva, de rendkívül gazdag grófkisasszony. Apja Wenckheim József Antal gróf volt, akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob főhősét, Kárpáthy Jánost mintázta. Talán ez is elég, hogy felkeltse az érdeklődést e bájos lányregény iránt. Ha a most divatos utópiák helyett egy múltban gyökerező, de a jelennek is üzenő olvasmányra vágysz, jó szívvel ajánlom.

Néhány kedves idézetet mutatnék belőle:

“…De ígérj meg nekem valamit!-nyúlt a lánya álla alá a gróf.-Ne várj rám! Játssz, tanulj, nevess sokat, de ne várj!..Ne vedd el magadtól az időt várakozással. Mennyire szerette volna a gróf meggyőzni a lányát, hogy ez az egész életre igaz. Várni valamire, vagy valakire, miatta elodázni a pillanatot, elszalasztani azt, ami ott van kéznél, amire várni sem kell már:időpazarlás.”

“Hogy ki vagy, Krisztina, az nem attól függ, hogy hol születtél, mi a neved, vagy mekkora a vagyonod. Hogy ki is vagy valójában, az itt bent dől el, …a szívedben.”

Egy fontos tanácsot is megfogalmaz Bauer Barbara a szereplője szavain keresztül. Ha valakivel jót teszünk: “legyen ez az öröm a fizetséged. Ezt a jó érzést senki el nem veheti tőled. De ne várj még hálát is! Az már kapzsiság.”

Olvasson tovább →

A világ 100 legfontosabb könyve

Túlságosan hangzatos a cím, sokszor éppen ezért nem olvasom tovább, de most adtam egy esélyt neki. Nem friss cikk, de hátha neked is érdekes lehet.

Voltak címek, amelyek megleptek, voltak, amelyeknél büszkén húztam ki magam, hogy persze, ezt én is olvastam, másokat felírtam a képzeletbeli listámra. Felháborító, hogy eddig nem találkoztunk.

Persze kerestem rajta Eleanor H.Porter Az élet játéka című könyvét-hiába. Számomra ez az egyik KÖNYV, így nagy betűkkel. Jobb lenne a világ, ha sokan értenének ebben egyet velem. Te már olvastad ?

Ha szeretnéd összehasonlítani a te százas listáddal, itt megteheted:

Olvasson tovább →

Szivárványos mindennapok

2018 októberére, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjára és az Őszi Szakmai Napra készülődve a Könyvtárostanárok Egyesülete pályázatot hirdetett könyvtárostanárok számára.

A pályázóktól azt várták, hogy egy elképzelt és/vagy átlagos napjukat úgy mutassák be, hogy abból jól látható legyen, hogy hogyan tud(na) működni egy 21. századi tárgyi és szellemi feltételekkel rendelkező iskolai könyvtár.

Pályázatomban megfogalmaztam:

“Szerintem az igazi könyvtárostanár finom szenzorral érzékeli mit vár tőle az olvasó. A szakmai háttéren túl nagyon fontos, hogy a diák jól érezze magát a könyvtárban. A dokumentumokhoz/információkhoz az interneten is hozzá juthatna, de a könyvtárba járást, az élményt, az odafigyelést semmi sem pótolhatja. Van, akit hagyni kell csendben lenni, van, akit meghallgatni kell, van, akit noszogatni, meggyőzni, hogy higyjen magában.”

dav

dav
dav

Nagyon boldog voltam, hogy a díjazottak között lehettem.

Eredményhirdetés

Ha érdekel a teljes pályázatom, itt elolvashatod

Olvasson tovább →

Emlékezés-Fésüs Éva

Mi történik? Mi lesz a versekkel? Tandori Dezső február 13-án, 02.21-én Fésüs Éva halt meg. Én elsősorban a gyerekverseit ismertem, sok szavalóversenyen hallottam apróságoktól. Tudtad, hogy ő írta a Palacsintás királyt?

Ez pedig Molnár Piroska tolmácsolásában a Tücsök a mesében. Szerintem örülne, ha meghallgatnád.

Tücsök a mesében

 

 

Fésűs Éva 1926-ban született Cegléden. Gyermekkorát Kiskunhalason, fiatalkorát Vácon töltötte. 1950-ben kötött házasságot Temesi Lajossal Kaposváron. Itt született három gyermeke, itt dolgozott, alkotott. Mindig nagy családra vágyott: 12 unokája és 18 dédunokája született.

Meseírói pályafutása a Gyermekrádiónál kezdődött 1958-ban. Családja támogatásával a meseírást hivatali munkája mellett is bátran vállalta. A Rádió állandó külső munkatársaként két évtizeden át számtalan esti mesével, havonta két teljes óvódásoknak szóló műsorral, évente két mese-hangjátékkal és még egy gyermekopera szövegkönyvével is megörvendeztette hallgatóit. Nyugdíjazása után férje buzdítására kezdte el meséit, mesejátékait mesekönyvekké átdolgozni. Első komoly önálló kötete, „Az ezüsthegedű” 1987-ben jelent meg. A könyv azóta 12 kiadást ért meg. Ezután sorra születtek a mesekönyvek. Felnőtteknek szóló verseit – amelyeket fiatal korától írt – 2016-ban ismerhette meg a közönség.

Olvasson tovább →