Barátság, mint érték

Nos, a következő projektet két tizenegyedikes fiú készítette, olykor határozott kritikát megfogalmazva benne. Összegzésük: “a barátság igenis érték! Egy olyan megfoghatatlan valami, amely végigkíséri mindannyiunk életét, és mindenkinek meg kell tanulnia bánni vele, kezelni, befogadni, és úgy gondolom ez nem egyszerű feladat”

Lássuk, hogyan jutottak erre a megállapításra!

Olvasson tovább →

A gépek és az ember kapcsolata: két nap telefon nélkül

Nagyon érdekes, mondhatni embert próbáló kísérletet hajtott végre 5 lány. 😀 Szabad kezet kaptak a megvalósításban, az Ember és gép témakörön belül. Szerintem nagyon jól sikerült projekt lett belőle.

“Feltételeztük, hogy produktívabbak, kipihentebbek nyugodtabbak leszünk és társas kapcsolataink előnyére is válik majd az internet-tilalom. Ezen remények ellenére nem voltunk mind biztosak benne, hogy végig tudjuk csinálni a két napot.”

Hipotézisük igazolását vagy cáfolatát itt elolvashatod:

Olvasson tovább →

Ember és gép-Projektmunka a VPG-ben

A diákok azt a feladatot kapták, hogy dolgozzanak fel egy választott témát az Emberismeret és etika érettségi projektek közül tetszőleges csoportban. Vannak kollégák, akik szeretik az ilyen típusú feladatokat, vannak, akik inkább ellenzik. Nem mondom, hogy nem ütközök ellenállásba olykor, de 25 éve a pályán vagyok, nem könnyű eltéríteni. Szívem szerint mindegyik elkészült projektet megmutatnám. Mindegyikben vannak nagyon értékes gondolatok. Megkérdeztem az “alkotókat”, beleegyeznek-e, de végül szelektálnom kellett és például a nagyon személyes hangvételűeket nem választottam ki.

Nem titkolt célom volt, hogy felkeltsem az érdeklődésüket az érettségi iránt. Ha ezt a célomat nem is értem el, nagyon büszke vagyok rájuk.

Az egyik kedvencem az Ember és gép, melyhez a diákok egy korábbi versenyhez készített insallációjukat használták fel, egészítették ki.

Németh Kata, Takács Angéla, Kovács Anna, Lukács Ádám, Oláh Berta 11.c

Ember és gép

 

Nagyon közelinek érezzük magunkat ehhez a témához, majdnem mind az ötünknek egyszerre jutott eszébe a „gép” szó kapcsán a saját laptopunk vagy ami még gyakoribb, a mobiltelefonunk, ami ma már fizikailag is nagyon közel van hozzánk, hiszen a nap minden órájában ott lapul valamelyik zsebünkben, sugározva a nem túl egészséges energiákat a testünkre. A gépekhez kapcsoltunk még egy fontos dolgot, ami egy ominózus probléma, legfőképpen a mi korosztályunk esetében. Ez nem más, mint a közösségi média, és annak negatív hatásai, hiszen ezeket a virtuális felületeket csak a gépeken keresztül tudjuk elérni.

Takács Angéla: Széttörve

Egymással szemben ültünk

Nem bírtam ránézni, szóval

Elővettem a telefonom, s a távolság

Még nagyobb lett köztünk.

Görgettem s görgettem a

Semmitmondó instát,

Mennyi idő telhetett el nem tudom,

De féltem újból felnézni rá

Egyik felemben érzések kavarogtak,

Másikban már szilánkokra törtem

De Ő kívülről nem látta mindazt,

Mi lejátszódott bennem.

De elég már ebből

Újból ránéztem: saját magamra

Hiszen a tükör előtt ültem

Zavartan vizsgáltam meg halovány

arcomat

Megszoktam, hogy a filterek

mennyire hasznosak.

Ez nem lehet igaz

Miért van az,

Hogy az emberek

Törött szilánkból raknak össze,

Saját magukról képeket

S miért van az,

Hogy a tükör előtt ülve

Nem ismertem fel saját magam

Hisz úgy szét voltam törve.

Olvasson tovább →