Egy újabb projekt a barátságról. Ez az Emberismeret és etika érettségi projektek között a szervezésen alapuló projektnek felelne meg. Érdekessége, hogy egy előadássorozatot terveztek a lányok, konkrét helyszínnel, témákkal. Szerintem biztosan élesben is ilyen jól megszerveznék.
A barátság, mint relatív fogalom Készítette: Fazakas Nóra Kinga, Frankó Nóra, Kis-Tóth Réka, Müller Dóra és Pintér Laura
Előadás helyszíne: Hadik kávéház
Előadás kezdete: 18 óra
- Rövid bevezetés a szervezők által (személyes sztorik)
- fellépő: Juhász Anna, irodalmár és kulturális menedzser
- személyes viszonya a barátsághoz, bevezető
- irodalmi barátságok háttere (közös érdeklődés)
- Petőfi-Arany, Karinthy-Kosztolányi kapcsolatai részletes bemutatása és felolvasása anekdotákon, levelezéseken keresztül
- kérdezz-felelek
- fellépő: Szvetelszky Zsuzsanna, szociálpszichológus
- férfi-nő barátság, az előadó személyes tapasztalataival kiszínezve
- beszélgetés a szervezőkkel a férfi-nő kapcsolatok haszonalapúságáról
- kérdezz- felelek
- fellépő: Müller Péter, író
- személyes jellegű bevezetés
- híres történelmi személyek barátságai
- megosztó személyiségek közti viszony
- kérdezz- felelek
- a szervezők általi összegzés, konklúzió
„A nagy barátságok éppolyan ritkák, mint a nagy szerelmek” – vallja Müller Péter író, a hazai spirituális élet egyik kiemelkedő alakja. Mi magunk is hasonlóképpen vélekedünk a témáról, hiszen a barátság mindannyiunk életének szerves részét képezi. Nagy kincs, ha olyasvalakire bukkanunk, aki lelkünk legmélyebb gondolatait is ismeri és osztozik bennük. Robin Dunbar brit antropológus szerint ugyanis hétévente az ember baráti körének körülbelül fele lecserélődik. (Az Én Pénzem, 2016) Éppen ezért ha valakivel közös nevezőre lelünk, meg kell becsülnünk ezt az értékes kapcsolatot.
Emberi kapcsolataink sokszínűsége végtelen. Az évszázadok során több száz filozófust és neves értelmiségit foglalkoztatott a barátság gondolata, definíciója és háttere. A kérdés a 21. században is aktuális, így a mi generációnk is változatlan érdeklődéssel fordul a kérdés felé. Ami azonban minket a leginkább izgat, az az, hogy kit nevezhetünk barátunknak, és melyek azok a kapcsolatok, melyeket érdemes megtartani és ápolni. Ezekre a kérdésekre egy egész estés rendezvény megszervezésén keresztül szeretnénk választ kapni.
Programunk tengelyét három különböző előadás képezi, a barátság különböző aspektusaira világít rá. Első előadónk Juhász Anna irodalmár, a Hadik Irodalmi Szalon alapítója. Így az esemény helyszíne is a kávéház, hiszen otthonos berendezése és kedves kiszolgálása tökéletes színteréül szolgál az estélynek. Előadását néhány személyes történettel nyitja meg, mely feltárja viszonyát a barátsággal. Mivel szakmájából adódóan rendkívül tájékozott a magyar irodalom nagyjainak életében, nem okoz neki nehézséget, hogy a hallhatóságot hazánk költő-író barátságaival is megismertesse. Mielőtt konkrét példákat hozna fel, általános értelemben feltárja az ilyen típusú kapcsolatok kialakulásának hátterét. Véleménye szerint e barátságok mögött elsősorban a közös érdeklődés és a hasonló tevékenység végzése áll. Ezt alátámasztja Kocsis Attila A barátság történeti és szociológiai aspektusai című cikke, melyben a férfibarátságok okait hasonlóan jellemzi, irodalmi alakjaink többsége pedig köztudottan hímnemű. Azonos érdeklődési körnek tekinthetjük a művészek reformgondolatait és megegyező ars poeticájukat. Illetve rendkívül meghatározó tényező lehet a költő és író szerepéről, világbeli helyéről vallott hasonló nézet.
Ezen kritériumoknak tökéletesen megfelel Arany János és Petőfi Sándor körülbelül 150 évvel ezelőtt köttetett barátsága. Irodalmunk egyik legmeghatározóbb és legszebb kapcsolata hosszú levélváltásokból bontakozik ki. Egymáshoz címzett leveleikben mind korabeli szakmai, mind politikai témákat boncolgatnak; egyértelműen hasonló nézeteket vallanak a két témáról. Továbbá egymás iránti kölcsönös szeretetükről tesznek tanúbizonyságot, melyet szépen szemléltnek az olyan becézgető megszólítások, mint a „Szerelmetes fa-Jankóm!”, a „Lelkem Aranyom!”, valamint az „Te aranyok Aranya” levélkezdő formulák. (Alföldy Jenő, 2017)
Teljesen más aspektusból világítja meg a barátság fogalmát a Karinthy Ferenc és Kosztolányi Dezső közti viszony. Míg Petőfi és Arany becézték, ők inkább ugratták, heccelték egymást. Ezt ők, a Nyugat kiemelkedő alakjai honosították meg. Ha arról volt szó, még egy csapat kisiskolást sem átallottak felbérelni a másik megviccelésére. Rengeteg energiát fektettek egymás megtréfálásának tervezésébe; ebből egyértelműen kiderül, mennyire tisztelték és szerették egymást a kölcsönös ugratások ellenére, amik csak azért találtak célba, mert Petőfiékhez hasonlóan ők is egyenló félként tekintettek egymásra, azonos érdeklődési körrel és tevékenységgel.
Az előadást egy kérdezz-felelek zárja, mely során a nézők feltehetik az irodalmi barátságokhoz kapcsolódó kérdéseiket.
„Kétségtelen, hogy a férfiak és nők közötti barátság természetének vannak olyan vonásai, elemei, amelyek évszázadok, évezredek óta nagyjából változatlanok”- írja Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus, aki az est második előadójaként az ellenkező neműek közti barátságokról fog beszélni. Az ő szereplését is személyes élmények elmesélése tarkítja. Az anekdotákkal teli bevezető után mi a szervezők is becsatlakozunk a beszélgetésbe, az ilyesfajta kapcsolatok haszonalapúságát boncolgatva. Véleményünk szerint ugyanis a férfi-nő barátságok tökéletes lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyedülálló emberek kiéljék kapcsolati vágyaikat a másik félen. A második előadás is egy kérdezz-felelekkel zárul, mivel rendkívül fontosnak tartjuk, hogy programunk mindvégig interaktív jellegű legyen, hiszen minden a nézők érdekében történik. ( Szvetelszky Zsuzsanna, 2018)
Utolsó vendégünk Müller Péter író, akitől az indoklásunk elején található idézet is származik. Ebből egyértelműen leszűrhető a barátságban témakörében való jártassága, ami tökéletes előadóvá teszi. Egy rövid, személyes jellegű bevezető után rátér néhány híres-neves történelmi alak közti kapcsolat taglalására. Részletesen beszél a Széchenyi Istvánt Wesselényi Miklóshoz fűző kötelékről, továbbá egyéb híres barátságokról a magyar és a világtörténelemből, mint a Harry Houdini és Sir Arthur Conan Doyle, valamint a Marylin Monroe és Ella Fitzgerald közti kapcsolatról. ( Kiss Zsófia, 2016) Ezáltal megmutatja, milyen jelentős érzelmi erőforrásként szolgálhatnak az emberi kapcsolatok. A mindkét fél által ismert folyamatos nyomás, melyet a hírnév okoz, olyan fokú megértést eredményez, ami lehetővé teszik, hogy a két személy egymásból merítsen erőt az akadályokon való túllendüléshez. Továbbá kitér olyan megosztó személyiség közti viszonyokra, amelyekkel alátámasztja, hogy mindenkinek szüksége van egy megértő társra, aki támogatja őket jóban-rosszban. Ilyen barátság a Che Guevera és Fidel Castro közötti kapcsolat. Az előadás végén a nézők ismét egy kérdett-felelek során kaphatnak választ kérdéseikre. (Al Jazeera, 2017)
Az eseményt összegzésünk zárja, mely során megköszönjük a részvételt és a megtisztelő figyelmet, illetve ismertetjük programunk célját, az általunk fontosnak tartott kérdések megválaszolását, melyeket indoklásunk elején feltüntettünk. Összegzésképpen arra jutottunk, hogy nagy kincs, ha találunk olyasvalakit, aki osztozik az érétkrendünkben és az érdeklődésünkben. Ezenkívül rájöttünk, hogy minden olyan személyt barátunknak tekinthetünk, akiből erőt meríthetünk, aki támaszt nyújt a legnehezebb pillanatokban, aki velünk nevet és velünk sír, és ha nem is fogad el minket hibáinkkal, arra ösztönöz, hogy önmagunk legjobb változatát mutassak a külvilágnak. Arra is rávilágítottunk, hogy a többség véleményétől eltérően létezik férfi-nő barátság, habár ezek gyakran haszonalapúak, és a kölcsönös kihasználás fűti őket. Bár a megfogalmazás kissé negatív, nem gondoljuk, hogy az ilyen típusú kapcsolatok bármelyik felet is károsítanák. Így az a véleményünk, hogy elértük célunkat, és kiterjesztettük a barátság definícióját amellett, hogy saját ismereteinket is bővítettük.