A pedagógusnap margójára

Alig több, mint 40 év telt el a két kép között.

6 évesen

Mindig büszkén meséltem milyen jó tanítónénim volt. Szigorúnak tűnt, talán féltünk is kicsit először, de nem könnyű 6 évesen komoly iskolássá válni. Mára az maradt meg, hogy nyáron elbicajoztunk hozzá és nem tudott annyi dolga lenni, hogy ne érjen rá egy málnaszörppel megvendégelni. Volt rám ideje.

Sok tanáromat szerettem. Mindegyiküket másért. Van, akiket gyakran emlegetek. Például Micu bácsit a biosz szakról, Kaskó Sándornét a gimnáziumból, aki gimiben is felkérdezte a töri leckét a pálma alatt, de az ország minden szépségét igyekezett megmutatni nekünk, színházban és a több napos osztálykirándulásokon. Mária néni, aki időnként a frászt hozta ránk, de az érettségire már egy sort sem kellett tanulnom. Emmi nénit, akinek köszönhetően még mindig rémlenek az orosz szavak. Kiss Zsuzsit, akinél élmény volt az énekkar és a sok szereplés. Vagy Dajkánét, aki miatt a bioszt választottam, sőt még a kémiát is szerettem…nem sorolom, sokan voltak. Miért emlékszek jó szívvel éppen ezekre a tanárokra? Minden tanár elvégzi a főiskolát, egyetemet. Mindenki tudja a szakmáját. Ők azért mások, mert megszólíthatóak voltak. Emberek.

Sokat változott a világ. Felgyorsult. Nem könnyű utánuk csinálni. Nekem mégis mintát adtak. Meg sem közelítem a régi “öregeket”, de azért reményt ad, amikor megírja egyik tanítványom (már végzett, tehát nem “kell” jóba lenni velem), hogy “Tessék elképzelni, könyvtár szakra jelentkezek”, a másik, hogy sikeresen befejezte a 3. évet az egyetemen, a harmadik felhív, hogy megkérdezze mi újság velem és beszámoljon hogy boldogul….

Szóval van remény. Ha megtaláljuk melyik tanárunknak mit köszönhetünk, magunkban is felfedezzük, ami kell belőlünk a diákoknak.

Miért épp most? Vasárnap találkoztam Benya tanító nénivel, ő az elsős tanító nénim.

Ugyan most már nekem kellett lehajolnom, de ő akart megölelni, hogy megvigasztaljon.

Alig több, mint 40 év telt el a két kép között.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.